Taktika az asztali korongban: kalapács, őrök és lelökések
Az asztali korong a finom kéz játékának tűnik, és az is – de a korongok egymásutánja ugyanannyi fordulót dönt el, mint a kéz.
Az utolsó korong
Kalapácsnak a forduló legutolsó korongját nevezzük. Akinél van, mindig válaszolhat a másik fél legjobb korongjára: vagy lelöki, vagy túl rajta áll meg. Mivel a következő fordulót az kezdi, aki pontot szerzett, a kalapács ahhoz kerül, aki éppen alulmaradt – a játék így magától kiegyenlítődik.
Ha te kezdesz
Kalapács nélkül a 3-as zónában mélyen álló korong többnyire csak célpont. A 2-es zónában, kicsit a középtől oldalt álló korongot nehezebb tisztán lelökni, és helyet hagy a későbbi korongjaidnak, hogy mellette vagy előtte álljanak meg. A forduló elején az a célod, hogy megnehezítsd az utolsó lökést, nem az, hogy rögtön sokat szerezz.
Őrök
Az őr olyan korong, amely a pontzónák előtt marad, közvetlenül a vezető korongod előtt. Pontot nem ér, de az egyenes út a vezető korongodhoz így elzárul, és a másik félnek szögből kell lőnie. Ezen az asztalon a 2-es vagy 3-as zónában álló korong előtti őr gyakran többet ér egy második pontszerző korongnál.
Lelökések
Ha el akarsz távolítani egy korongot, találd el telibe és gyorsan. A telitalálat leviszi a túlsó végén, a saját korongod pedig többnyire az ütközés helyének közelében marad – néha egy pontzónában. A vékony találat csak oldalra mozdítja vagy mélyebbre tolja. A szélek közelében mindkét korong leeshet, ezért célozz a célpont közepére.
Gyakorlás
Az asztali korongos állások úgy indulnak, hogy három korong már lent van – pontosan ez az a helyzet, amelyben ezek a döntések számítanak.